|
Édesapja1872-ben született és a MÁV-nál dolgozott, mint gépészmérnök, először Nagyváradon, majd az első világháborúval kapcsolatban átköltöztek Debrecenbe, itt a gőzmozdonyok javításával foglalkozott a MÁV műhelyben. Édesanyja Dús Piroska 1884-ben született és korán meghalt, ő Dús Lászlónak, a nagyváradi közjegyzőnek volt a lánya, édesanyja Komlóssy Piroska volt. Nővére Gelléri Anna (Nuci), aki 1906-ban született, mint titkárnő dolgozott Debrecenben és 1996-ban halt meg.
Első éveit Nagyváradon töltötte, majd 6 éves korában átköltöztek Debrecenbe. Ott járt iskolába és Debrecent csak az érettségi után hagyta el. Debrecenben járt gimnáziumba a piaristáknál, itt érettségizett. Nagy volt az érdeklődése a csillagászat után is. Tanulmányait Budapesten folytatta az Eötvös kollégiumban, itt szerzett tanári oklevelet matematika, fizika szakból. Oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetem 1931-ben állította ki. E mellett elvégezte a jogot, innen származik doktorátusa és a zeneakadémiát is, utóbbi segítette az énekkari munkájában Kaposváron. Az Eötvös kollégiumi idejéből van az első nyilvános megemlékezés róla egy könyvben “Tanulmányok az Eötvös Kollégium történetéből” kiadta az Eötvös József kollégium 1989-ben. A 96. oldalon a következő áll “Nem számolhatott be a szaktanári jelentés pl. Gelléri Emilről, Szalay Sándorról, Tarjáni Imréről, az egymással jó barátságban levő kollégistákkal, akik szakmájukban kiváló eredményeket értek el”.
Szívvel lélekkel tanár volt, így kezdte pályafutását (80 Pengő havi fizetéssel) Kaposváron a Somssich gimnáziumban, (Ma, Táncsics Mihály gimnázium). Itten főleg az énekkari munkájával tűnt fel, erről emlékezik meg Fodor András a könyvében és Tóth Aladár a cikkeiben. Az énekkarral Kodály és Bartók műveit adták elő, akik akkor még nem tartoztak a közismert zeneszerzők közé. Kaposváron nősült, Rimler Annát egy kaposvári bíró lányát vette el 1942-ben, itt született első fia az Emil 1944-ben röviddel az oroszok bevonulása után, ami dec.2.-án volt. 1947-ben a politikai átalakulások következtében el kellett hagynia az iskolát. Ezután egy rövid Budapesti tartózkodás után (itt született Balázs fia 1947-ben Szentendrére került, ahova Mindszenti Hercegprímás nevezte ki, az egyházi gimnázium igazgatójának. Erről az időről a Szentendrei lapon emlékezünk meg dr. Pávay Erzsébet soraival. Itten szorgoskodott, hogy az állam által rendelkezésre helyezett épületet gimnáziumnak lehessen használni. Ezek az évek sem tartottak sokáig, innen is távoznia kellett. Budapestre került a Vegyipari Technikumba a Lajos utcába, míg 1957-ben innen is kirúgták (lásd Gergely Ferenc írását a pedagógusokról 1956-ban). Ezután Havas Béla pártfogása révén sikerült elhelyezkednie az Ovillef-nél, ahol a közvilágosítással foglakozott nagy ambícióval (lásd a Nekrológot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megemlékezését). Ez a témakör is nagyon érdekelte és nagy kedvvel végezte új munkáját. Innen 68 éves korában vonult nyugdíjba. Ezután főleg kertészkedett a szőlő és a málna voltak a kedvenc növényei, de volt még egy csodálatos élménye is miután felkérték, hogy az elemi iskolában tanítson még egyszer, ez csak rövid ideig tartott, de látható volt, hogy tanár volt a hivatása a hobbija, tudást tolmácsolni a következő generációknak, hogy ők még jobbak legyenek és többet tudjanak mint mi. Nem volt sohasem komolyan beteg, de 1995.nov.11.-én egy kis korházi beavatkozás után 87 éves korában hirtelen elhunyt. Budapesten a Kispesti Új Temetőben temették el nov.24.-én.
|